Kezdőlap > sclerosis multiplex > A Sclerosis Multiplex és a gulyásleves 2.

A Sclerosis Multiplex és a gulyásleves 2.

2011. október 1. szombat

(A cikk előző részét itt olvashatja.)

Mi történik a belekben?

Együtt élünk 1013 baktériummal, – ami testünk összsejtszámának több mint tízszerese -, ami több mint 500 féle különböző egyedi fajt jelent: baktériumokat, gombákat, vírusokat élősködőket. Ezek egymással harcolva, de relatíve békén hagyva bennünket, végzik áldásos, vagy kevésbé áldásos tevékenységüket. Gondoljunk bele, egyetlen nem kívánatos baktérium törzs, ha bekerül közéjük, mint pl. a közelmúltban Németországban az E. coli törzs, ami halállal járó hasmenést okozott. Számos törzs ismert már, amelyek megjelenése bizonyos betegségeket okozhat, pl. campilobacter jejuni okozza a környéki idegek felszálló bénulását (a Guillain-Barré syndromát), a gyermekeknél a streptococcus fertőzés után alakul ki a chorea minor névvel jelzett átmeneti mozgászavar, kacsatojással bekerült salmonella megtelepedve állandó hasmenést okoz, ami legyengít.

Számos olyan baktérium törzs van, amelyek terméke nem biztos, hogy hasznos a szervezetünknek, pl. azáltal, hogy olyan végterméket termel, amely lassan mérgezi a szervezetet, vagy éppen allergizál.

A különböző bélbaktérium törzsek között állandó belső harc folyik. Az egyik elszaporodása csak a másik rovására mehet. Ebbe az együttélésbe mi nagyon sokszor szólunk bele a bevitt gyógyszereinkkel, főleg az antibiotikumokkal, a bevitt táplálékkal vagy éppen mindennapi szorongásunkkal, stresszeinkkel.

Ismert, hogy a torokfájásra, vagy bármely gyulladásra szedett antibiotikum után hasmenés jelentkezhet a bélflóra jelentős átalakulása következtében. Ilyenkor nyílik lehetőség a nem kívánatos Candidák elszaporodására is, amelyek legalább 79 féle mérget képesek termelni. Ettől kezdve a gomba átveheti az uralmat és sokféle tartós panasszal bosszanthat bennünket. A vér acetaldehyd tartalma megnő, mintha alkoholt fogyasztottunk volna, agyunk ködösebb lesz, lassúbb lesz a gondolkodás, rossz a koncentráció, az ingerlékenység fokozódik, a reflexek csökkennek, fáradékonyság és depresszió jelentkezhet tünetként.

A bélbaktériumok jelentőségére egy állandó hasmenéssel járó kór megoldása hívta fel a figyelmet. A clostridium difficile törzset nem lehet egykönnyen szanálni a bélből, ezért fondorlattal, másik baktérium elszaporításával tettek kísérletet kiszorítására – sikerrel.

A bélbaktériumok összetétele esetenként, feltehetően a belek mozgásáért is felelős, a belek falában található, ún. vegetatív (akaratunktól függetlenül működő) idegsejtek működésének gátlásával, súlyos székrekedést és azzal járó mindenféle kellemetlenséget okoznak. Megoldásukra antibiotikummal megritkítva, majd teljes béltisztás után új baktériumcsalád betelepítése megoldást hozott (Borodin, 2011). Ebbe a csoportba bekerültek lassan, fokozatosan kialakuló, nehezen kezelhető betegek, mint például Parkinson kórosak, SM-esek, krónikus fáradékonyság szindrómás, vagy rheumatoid arthritises betegek, akiknek a bélflóra kicserélésével a tüneteik is teljesen megváltoztak, javultak, vagy eltűntek (l. Események 2011. 2. száma „Böjtölünk” c. cikket).

Ez az észlelés megerősíti azt, hogy a beleink baktériumai valamilyen olyan anyagot is felszabadíthatnak, amelyek az agy bizonyos idegsejtjeinek (Parkinson betegségnél dopamint termelő) működését gátolják.

Traci Testerman kutatócsoportja idősödő egereknél Helicobacter pilori fertőzés hatására parkinzon kórhoz hasonló tüneteket észleltek, kevesebbet mozogtak és csökkent az agyukban a dopamin mennyisége.

Guam szigetén gyakori az izomsorvadással és demenciával járó Parkinson kór előfordulása. Kimutatták, hogy oka, a bennszülött chamorrók ünnepi evési szokásaival van összefüggésben. Előszeretettel fogyasztották ilyenkor a hatalmas gyümölcsevő denevéreket, amelyek a cicax pálma gyümölcsével táplálkozva magukban elraktározták, sokszorosára feldúsították annak idegmérgét. Azok, akik az állatokat fogyasztották kétszázszoros töménységben kapták meg a mérget, amely felszívódva a belekből lassan elpusztítottak bizonyos idegsejteket, és ez vezetett e súlyos kórhoz.

Másik érdekes megfigyelés az autista gyerekek körében történt. Itt is a bélből felszívódó bizonyos anyagok eltávolításával a súlyos viselkedési gondokat meg lehetett szüntetni. Sokszor a tünetek kialakulása előtt volt egy antibiotikum kúra.

Az idegsejtek működését befolyásolandó ismert egyes epilepsziásoknál a ketogén diéta jótékony, görcskészséget csökkentő hatása.

Sikerült bizonyítani egerekben, hogy egy bizonyos baktériumtörzs, a Coriobacteriaceae családja befolyásolja a máj lipoid anyagcseréjét. A máj glikogén, glukóz és triglicerid szintje szorosan összefüggött a baktériumok megjelenésével, amikor sterilen nevelt egereket olyan környezetbe tettek, ahol ezzel a baktérium családdal találkoztak (S.P. Claus és mtsai: mBio, 2011.2.).

Mindezek a példák jól mutatják a beleinkből felszívódó anyagok hatását anyagcserénkre és mindennapi életünkre.

A cikk következő részét itt olvashatja…

sclerosis multiplex

  1. Még nincs hozzászólás
  1. 2011. október 1. szombat at 16:35 | #1
  2. 2011. október 8. szombat at 07:50 | #2
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass.